A magyar csapatot én ma ismertem meg, a Rozsdagyár cikke miatt, és úgy érzem, hogy róluk nekem is írnom kell. Az ő cikkükeben a zenekart az indusztriális műfajba helyezték, én úgy tudtam eddig, hogy az indusztriális metalban vannak ilyen gyári hangok, itt nincsenek, de durvulás az van bőven, így én deathcorenak nevezném. 

A dal 1:50-es futam idejével nem nevezhető hosszúnak, de rövidnek igen. Tehát rövid és tömény. Kevesebb mint két perc alatt is szétrombolják a füleket, de egy refrénnek mondható rész is van benne, ami elég jó. Egy szóval tökéletes. 

Az autarch amúgy egy dal a zenekar bemutatkozó EP-jéről, ami nem tudom, hogy kijött-e már, vagy most fog jönni, de mindenképpen várós, vagy bepótlandó, mindenkinek. Na pá!

Az Invent Animate miután kihozta tavaly az egyik legjobb progresszív/metalcore albumot, most is erősen nyitja az évet, hiszen új dalt hoztak ki Sleepless Deathbed néven.

A szám inkább a durvább Invent Animate kiadványok közé tartozik. Nem laca-facázik, és egyből belevág a pusztításba, és megsem állnak a füleink terrorizásával a refrénig, ami 0:57-nél kezdődik, és 1:34-ig tart. Onnantól pedig megint durvulás van. Eszméletlen jó ez a dal és kíváncsi vagyok, hogy mennyi ideig fog tartani nekik a következő album megírása, remélem, hogy azért három évig dolgoznak rajta. 

Hallgassátok meg, szerintem megéri, na pá!

Az ohioi modern metal zenekar január tizenkettedikén hozta ki az új EP-jét Vol.1 néven, amin a 2023-ban megjelent három dal (Divide, Left Behind, Forgotten) kapott helyet, és tegnap pedig kijött a Closure című daluk, amivel egy időben bejelentették a következő EP-t, meglepő módon Vol.2 lesz a neve és Május 3-án jön ki. 

A Vol.1-en szereplő három dal mind különbözik egymástól. A Divide jobban hasonlít a Swan Song című albumuk stílusához, ami jó, de nyilván vótmá kategóriába esik. A Left Behind az még tovább popposítja a zenekar stílusát, de mégis egy rohadt jó dal, sőt 2023-ban megjelent dalok közül a Left Behind volt az egyik kedvencem. A Forgotten pedig a brutális dal. Könyörtelen breakdownal és nagyon kevés tiszta énekkel. A három dal közül számokban a Forgotten emelkedett ki legjobban, de szerintem a Left Behind jobban megérdemelte volna. 

A Closure a Left Behind-hoz hasonlít a legjobban, ugyanis van benne egy rohadt fülbemászó refrén, és nem az a tipikus modern metal/metalcore dal, inkább poppos mint durva, és ebben se veszi elő Landon Tewers a Sam Carter szerű dallamos ordításait, de attól még nagyon jó.

A zenekar korábbi anyagait szeressétek (opcionális) és hallgasátok (kötelező) a Vol.2-t pedig várjátok, mert szerintem nagyon jó lesz. Na pá!

Régen foglalkoztam már a kedvenc kiadómmal, az Arising Empire-rel, de ma végre a zenekaraik aktívak voltak, annyira, hogy két dalt is kidobtak.

Az egyik a Sable Hills nevű japán metalcore zenekar Odyssey című dala, ami inkább a metalcore hagyományosan irányába húz, a kiadótól szokatlan módon.

A másik pedig a német DEFOCUS zenekar új dala, a flatlines. Szerintem ez a dal egy jó modern metalcore dal, minden meg van benne aminek kell, mélyre hangolt gitárok, brealdownok, csak egy valami hiányzok belőle, ez pedig nem más mint a rohadt nagy refrén. Így refrén nélkül is jó a dal, sőt még különlegesebb is. Nekem se hiányzik az éneklős rész a nótából, csak mivel a mostani metalcoreban szinte elengedhetetlen, így gondoltam azért azt fontos megemlíteni, hogy itt ilyen nincsen.

A zenekarnak egyébként március elsején jön ki új albuma, amire szinte biztos, hogy ráfogok menni, és cikk is fog belőle készülni. 

A budapesti punk rock zenekar a tőle megszokott színvonalat hozta az új dalával. Fülbemászó dallamok, a kormányt zseniálisan kritizáló, szórakoztató szövegek egy rohadt jó klippel megtámogatva.

Most őszintén nem tudom, hogy ez a dal albumról van, vagy sem, de az biztos, hogyha a zenekarnak kijön egy új albuma, vagy még egy dala arról én befogok számolni, mert ők mindenképpen megérdemlik. 

A Dayseeker zenekar 2022-es Dark Sun című albuma az előző évem háttérzenéje volt. Szinte állandóan azt az albumot hallgattam, és erről a lemezről hozott ki egy klippet a kaliforniai post-hardcore/modern metal együttes. 

 A Rory Rodriguez álltal vezetett csapat hozza a formáját, nem annyira metal, hogy modern metalnak nevezhessük, és nem is 100%-ig szinti pop. A Dreamstate az egyik kedvenc dalom az albumról, így örülök, hogy lett ennek is klipje, de most már várnék egy új dalt tőlük, és nem csak a két évvel ezelőtti lemez dalaihoz kihozott klipeket.

Mivel tegnap volt vízkereszt napja, amikor ugye szokás leszedni a karácsonyi díszítéseket, így mindenki visszagondol egy kicsit a múltba, így én is úgy gondoltam, hogy vissza megyek 2023-ba és elhozok még 5 albumot, amit csak a idén, vagy a lista megírása alatt halottam, így esélyük se volt felkerülni az év végi listára, de szerintem megérdemelték volna. Kezdjünk is bele. 

Számomra mindig hatalmas ünnep az ami tegnap történt, ugyanis a Bring Me The Horizon új dalt adott ki. Ez már a hatodik dal amit kitettek, és az állítólag január 12.-én érkező EP, állítólag nyolc dalos lesz, de lehet újraírják az összes dalt amit még Jordan Fish-el írtak. Ki tudja (szerintem még ők sem). 

Hiába a nagy öröm, azért most volt mögötte egy kis rossz érzés, ugyanis a BMTH sikerének egyik legnagyobb alakja, Jordan Fish szintis kilépett a zenekarból, ez ugye azért rossz, mert nem csak az elektronikát kezelte ő, hanem segített a dalírásban is, ha jól tudom producerkedett is és még énekelt is. Szóval egy eléggé fontos embert vesztett el a zenekar, de ehhez képest ez egy elég jó dal lett. Méf nem fogott meg annyira, mint az előző öt dal, de ennek a hátterében az is állhat, hogy a Kool-Aid-et még "csak" négyszer hallgattam meg, és a többit nagyon sokszor. 

A dalban van durvulás, hörgős verze(!), de az új korszakos Bring Me hatások is megtalálhatóak benne. Nagyon jó dal, és elérte, hogy még jobban várjam az EP-t. Na pá!

A szombathelyi punk rock zenekarral én a napokban ismerkedtem meg, hiszen regisztráltam az Instagram új Twitter utánzatára, a Threads-re és a zenekar bekövetett ott. Én meg gondoltam ránézek a zenéjükre, láttam hogy most adtak ki nem rég egy új dalt, és mivel nem volt nagyon szar így írok róluk pár sort.

A zene az nagyon jó, tökre tetszik a dal, a szöveggel és az énekhanggal sincsen problémám, de a van egy két sor ami úgy érdekesen jön ki. Lehet, hogy csak az én fülemet bántja a sok külföldi zene után, de szerintem nem. Idén fognak ki adni új album, azt nagyon várom, mert amúgy jó volt a szám, és a végére már el is felejtettem azt a pár sort, szóval így tovább srácok, na pá!

Mostantól egy hagyomány lesz, az, hogyha valamelyik zenekarnak a születésnapját ünnepeljük, egy (szerintem) epizódban az összes albumukat rangsorolom. Mivel épp most jött ki az ADTR-ről (teljes cikk) így bele is kezdek ennek a hagyománynak a bebetonozásába.