Hatalmas örömömre jön a Dayseeker akusztikus albuma április 19-én, amire én már nagyon régóta várok sőt vágyok. A Rory Rodriguez által vezetett csapat már eredeti verziójában is nagyon lélek simogató, de így egy zongora és akusztikus gitár kísérettel még közelebb érezhetjük magunkat Rory-hoz, amit én rohadt jónak gondolok, főleg így, hogy a Dayseeker zenéje a 2023-as évem állandó háttérzenéje volt és szinte állandóan ők szóltak a fülesemben. 

A másik állandó szereplője a fülesemnek a Beartooth zenekar volt új albumuk okán, akiknek történetesen Caleb Shomo az énekesük. Így amikor megláttam, hogy ez a két ember (Rory és Caleb) egy dalban szerepel egyből izgalmi állapotba kerültem és rögtön meg is hallgattam az amúgy egyik kedvenc Dayseeker dalomnak az akusztikus verzióját. És nem kellett csalódnom, ez az átdolgozás úgy ahogy van tökéletes. 

Az album címe amúgy Replica lesz, és a legutóbbi két album (Sleeptalk, Dark Sun) dalai közül válogattak, és egy elég szép sláger válogatás sült ki belőle, mert a track list-en rajta van a Sleeptalk album címadója, a Without Me és Neon Grave is. 

Track List:

• Sleeptalk 
• Without Me (feat. Amber DeLaRosa)
• Neon Grave
• Starving to be Empty (feat. Lucas Woodland)
• Homesick
• Crying While You Dancing
• Burial Plot (feat. Caleb Shomo)
• Drunk
• Afterglow
• My Immortal 

A Kies lemeze tavaly az egyik kedvenc albumom volt. Erről az albumról hoztak ki egy új klipet. Hiába az örömöm az új klip miatt, de a dal nem túl boldog okból jött létre, ugyanis ma van Siklósi Örs-nek, az AWS zenekar énekesének (mondjuk szerintem nem kell őt bemutatni) a halálának évfordulója. Erről már én is megemlékeztem tavaly, ami egy elég érzelmes cikk lett. (el lehet olvasni: itten) 

Régebben amikor hallgattam ezt a dalt, akkor is sejtettem, hogy nem túl vidám dologról szól, eszembe jutott Örs is, de ez ma bizonyosodott be, hogy ez a számomra legendás énekesről egy megemlékezés. A klip is egyszerű és nyers, ami ha egy ilyen dologról szól a dal, akkor ez szerintem el is várt. 

A dal nem egy átlagos Kies dal, mert nem pörgős punk rock, hanem egy akusztikus dal, nem is annyira pörgős, van benne egy jó gitárszóló is. Koncerteken biztos siratós dal lesz, remélem egyszer áttudom élni. 

Remélem senki se felejtette el, hogy a szombathelyi punk rock zenekarnak,, a GreatEscape-nek jön az új kislemezük Nulladik Fejezet címmel. Ha bárki megfeledkezett volna róla, most tettek róla, hogy eszünkbe jusson, mert kidobták a második szinglit az EP-ről, Mi Mesénk címmel.

A zenekar szövege eléggé szerelmes hangulatú, ami így Valentin nap közeledtével elég aktuális. Nekem személy szerint tetszik ez a dal, a szövegbe találtam számomra érdekes dolgokat, de eltudtam ezeket engedni. Az első szingli a Fény nekem jobban tetszett, de ez a dal se vette el a kedvem az EP-től, sőt még jobban meg is hozta! 

Egy nagyon régi rovatom a Havi Hatos, amiben egy adott hónapból hozok három olyan albumot amit én hallgattam, és három új megjelenést. Mivel januárban nagyon sok zenét hallgattam és számomra érdekes új albumok is voltak, így már biztos voltam benne, hogy most kell visszahozni ezt a rovatot. Kezdjünk is bele!

A post-hardcore zenekarról már volt kettő cikkem, valamint listákban is szerepeltek már, így mondhatni állandó szereplői a blog életének, és emiatt már tudhatjátok, hogy 2022 márciusában egy nagyon megrázó dolog történt a bandával, ugyanis Keaton Pierce énekes elhunyt. 

Eme szomorú esemény óta már kihoztak egy új dalt, amiben még félig Keaton énekelt a másik felét pedig Telle Smith a The World Alive-ból, és most még egyet Control címmel. A Control-t már teljes egészében Keaton énekli, és így még jobban szívbe markoló, mert ez a szöveg se boldog, és olyan szar tudni, hogy pont amikor már úgy nézett ki, hogy rendbe jön az élete, akkor hagyott itt minket. A dalhoz készült klipben Whit Flint készíti el azt a festményt, ami az album borító lesz. Mert bejelentettek egy új albumot is, ami nyolc dalával lehetne EP is, de mivel pont az EP és az album határán van így annak hívják aminek akarják, és ezért én is így teszek. 

Az új EP címe For Keeps lesz és március nyolcadikán fog megjelenni. Három dalon lesz vendég és a többi 5-ön Keaton fog énekelni. Szerencsére nem csak ennyi infónk van róla, hanem teljes track list is, szóval le is írom nektek:

• Novocaine (feat. Bad Omens)
• Disappear 
• Hurt Reynolds 
• Hopeless (feat. Telle Smith)
• Heavy Hearts 
• Control 
• Designer Decay (feat. Cane Hill)
• They Don't Even Know

Hiába a nagy öröm az album miatt, azért van bennem egy kis keserédesség is, ugyanis ez lesz az utolsó TCTT megjelenés, ami megérthető, mert Keaton nélkül amúgy se lenne ugyanaz, hiszen ő írta a szövegeket, és a dalok nagy részét is, meg azért a hangja is elég ikonikus, és megértem, hogy nem könnyű ezután felállni, és azt sem egyszerű elfogadni vagy megszokni, hogy más énekes van a zenekarban, se a zenészek, és se a rajongók szempontjából. Szóval izgatottan várom az albumot, ami biztos, hogy jó lesz, így ismeretlenül is rámondanám, hogy év végi lista felkerülésre esélyes. 

A legendás amerikai punk zenekarnak idén kettő fontos albuma évfordulós lesz, név szerint a Dookie, ami február elsején lesz 30 éves és az American Idiot, ami szeptember 21-én lesz 20 éves. Emellett még egy új albumot is kihoztak január 19-én. Ennek a három albumnak nem akarok külön cikkeket (pedig megérdemelnék), de egy hosszú cikk keretein belül mind a háromról írok. Kezdjünk is bele!

Az Alpha Wolf nekem az a zenekar, akiknek mindig meghallgatom az új dalait, mindig eldöntöm, hogy meghallgatom az albumaikat, és sose lesz belőle semmi. Ez terveim szerint megfog változni. Ugyanis a Sucks 2 Suck meggyőzött róla, hogy ők egy kötelező hallgatni való. 

Az ausztrál metalcore csapat a legendás Ice-t-vel készült dala a közelgő lemez második szinglije. Az ikonikus rapper nem sokat tesz hozzá a dalhoz, amit én sajnálok, mert szerintem működött volna, de így is rohadt jó ez a dal. A nótához készült klip is tetszik, szerintem nagyon jól ötvözik a komolyságot a komolytalansággal. 

Az új lemez címe amúgy Half Living Things lesz és április ötödikén jelenik meg és 12 dal lesz rajta. Én már nagyon várom, biztos, hogy lesz róla cikk. Ha tetszett ez a dal, ajánlom, hogy te is pótold be a zenekar diszkográfiáját, ugyanis én is ez fogom tenni. 

A modern metal egyik legnagyobb éllovasainak, a Bad Omens-nek idén fog megjelenni egy albuma Concrete Forever címmel, ami a 2022-es Death The Peace of Mind kibővítése lesz, így az azon a lemezen szereplő dalok remix-ei, akusztikus változatai és olyan közreműködések lesznek mint a V.A.N

Ez a zenekar egyik legkülönlegesebb dala, ugyanis az énekes Noah Sebastian nem énekel benne, mert ő csak a dalírási folyamatokban vett részt, ének téren mindent Poppy csinál. Én nagyon szeretem mind a kettőjüket, így nagyon örültem ennek a dalnak, nem mondom, hogy így rosszabb lenne mint Noah-val, de azért az eredeti énekes is tudott volna dobni a nótán. 

Nekem-ba  személy szerint tetszett a dal, engem is meglepett, hogy csak Poppy énekel rajta, de mivel én a Bad Omens rajongókkal ellentétben nem vagyok szerelmes Noah-ba, így én nem mondom azt rá, hogy mi ez a szar, mert képes vagyok értékelni a zenekar munkáját is, és itt van is mit, mert elképesztően rohadt jó lett a dal zenei része. 

A számhoz készült klip is elég jó lett, érdemes megnézni. És ha nem ismernétek Poppy munkásságát neki is nézetek utána, mert megéri. Nem modom el előre, hogy milyen zenét játszik, egyrészt mert szerintem ő se tudja, másrészt pedig azért, mert szeretném, ha meglepne, hogy milyen jó és morbid tudnak lenni a dalai. 

A magyar csapatot én ma ismertem meg, a Rozsdagyár cikke miatt, és úgy érzem, hogy róluk nekem is írnom kell. Az ő cikkükeben a zenekart az indusztriális műfajba helyezték, én úgy tudtam eddig, hogy az indusztriális metalban vannak ilyen gyári hangok, itt nincsenek, de durvulás az van bőven, így én deathcorenak nevezném. 

A dal 1:50-es futam idejével nem nevezhető hosszúnak, de rövidnek igen. Tehát rövid és tömény. Kevesebb mint két perc alatt is szétrombolják a füleket, de egy refrénnek mondható rész is van benne, ami elég jó. Egy szóval tökéletes. 

Az autarch amúgy egy dal a zenekar bemutatkozó EP-jéről, ami nem tudom, hogy kijött-e már, vagy most fog jönni, de mindenképpen várós, vagy bepótlandó, mindenkinek. Na pá!

Az Invent Animate miután kihozta tavaly az egyik legjobb progresszív/metalcore albumot, most is erősen nyitja az évet, hiszen új dalt hoztak ki Sleepless Deathbed néven.

A szám inkább a durvább Invent Animate kiadványok közé tartozik. Nem laca-facázik, és egyből belevág a pusztításba, és megsem állnak a füleink terrorizásával a refrénig, ami 0:57-nél kezdődik, és 1:34-ig tart. Onnantól pedig megint durvulás van. Eszméletlen jó ez a dal és kíváncsi vagyok, hogy mennyi ideig fog tartani nekik a következő album megírása, remélem, hogy azért három évig dolgoznak rajta. 

Hallgassátok meg, szerintem megéri, na pá!