Folytatom a listákat, ezúttal a gitárosokon van a sor. Három fontos dolog van a cikkel kapcsolatban. 1. nincsenek külön szedve a ritmus és a szóló gitárosok, bárki szerepelhet a listán. 2. nem érdemi sorrendben vannak, csak kellett találnom valami koncepciót. 3. a nevek melletti zárójelben lévő zenekarok nem a gitárosok egyetlen zenekarai, hanem azok a bandák, ahonnan én ismerem őket. Kezdjünk is bele!

Jim Root (Slipknot)

A 198 centis gitáros a Slipknot legmagasabb tagja. Bár az volt elterjesztve, hogy társa a 7-es számú Mick Thomson a leghórihorgasabb, de nem mert Mister Seven 8 centivel kisebb, és ő így is 192 cm magas. Na de térjünk vissza a zsiráfra. Amikor elkezdtem hallgatni a maszkosokat, valamiért ő volt nekem a legszimpatikusabb. Még én se tudtam, hogy miért. Sőt a mai napig nem tudom. De talán az tetszik benne nagyon, hogy ő nem akkora showman. Koncerteken csak áll egyhelyben és gitározik. Nyilván van, amikor ő is megszivatja a legújabb tagot, Tortilla Man-t de ezt szinte mindenki csinálja, aki tudja. De ha tettei nem is extrémek a fejrázása az. És a tehetsége is mert hiába rázza a fejét még úgy is kiválóan játszik a hangszerén. És mindemellett 4-es sorszámú barátunknak nem csak a viselkedése visszafogottabb, hanem a maszkja is szerintem a szolidabbak közé tartozik. De tehetsége nem csak abban mutatkozik meg, hogy fejrázás közben is tud pontosan gitározni, hanem abban is, hogy hiába küldték el őt a Slipknot énekesével közös rádió-rock zenekarából a Stone Sour-ból, még a maszkosoknál mindig dalszerzői szerepet tölt be.

Adam De Micco (Lorna Shore)

Az amerikai húr mágus a mostanában elég felkapottnak számító blackened-deathcore csapat szóló gitárosa. A bandát 3 ok miatt válhatott ismerté szerintem. Egyrészt Will Ramos elképesztő hangjaiért, főleg a To The Hellfire című dalban lévő „röfögése” miatt. Másrészt Austin Archey nagyon gyors dob játéka miatt, és harmadrészt pedig Adam eszméletlen szólói miatt. De Adam nem csak gitáros, hanem dalszerző is. Régebben a teljes húros szekciót ő kezelte, mert 2017 és 2019 között volt szóló és ritmus gitáros, de még a basszusgitárt is ő szólította meg. A Lorna Shore nem csak a magát a deathcoret szeretette meg velem, hanem Adam álltal a szólókat is egy kissé közelebb hozta a szívemhez. És hiába játszik ilyen durva zenét, ő is egy nagyon kedves ember. Nagyon szép üzenetet írt a Lorna Shore tagjainak a Pain Remains CD papírkáján, ahol minden tag köszönetet nyilvánított valakinek. De Adam inkább egy hosszú anekdotát arról, hogy nagyon köszöni a zenekar tagjainak, hogy ebben a nehéz időszakban mellette voltak és segítettek neki megírni ezt a nehéz anyagot. Ez számomra nagyon szimpatikus tett volt. De a legszimpatikusabb benne a kinézete, azon is belül a csodálatos bajsza. Na de ez a nem túl komoly mondat után elmondanám, hogy nagyon nagy örömet biztosít az, hogy a Lorna Shore-tól nem csak a 2022-es Pain Remains album van meg CD van meg, hanem a 2021-es …And I Return To Nothingness is.

Harald Barrett (Imminence)

A svéd gitáros az egyik kedvenc zenekarom az Imminence húr pengetője, és dalszerzője. A skandináv zenekarban ritmus gitárosként szerepel, tehát az ő feladata a breakdownok durvaságát adó kis fűszer a hegedű mellett. Pedig én belőle azt nézném ki, hogy ül a sarokban és akusztikus gitáron játszik valami természet közeli indie zenét madárcsicsergéssel a háttérbe. Szerintem konkrétan úgy néz ki, mint valami indián mágus, aki ül a tábortűz körül és valami érdekes törzsi énekeket mantráz az indiánok istenének. De ő a valóságban is egy kicsit nyugodtabb. Amikor nincsenek turnén vagy épp nem az új albumot veszik fel, ő elutazgat vagy otthon van az aranyos kutyájával. Vagy lehet, hogy dolgozik valahol, mert olvastam, hogy krimológus. Bár nem tudom mi az, de biztos nagyon jó neki. Ugye mondtam, hogy utazgat a szabadidejében, így újévkor is. Nem is akárhova ment (vagy inkább jött), mint Budapest. Bár nem tudta hol van, de az elmondhatom, hogy az egyik kedvenc gitárosom Magyarországon szilveszterezett.  

Josh Middleton (Architects)

 Ő a listán az egyetlen olyan szereplő, aki helyett majdnem más került fel. De mivel ugyanabban a zenekarban játszottak, így nem éreztem fontosnak a megosztott helyet. Mert Josh mellett Tom Searle-ről fog szólni ez a rész. És nem csak azért nem lett megosztott hely mert egy zenekarban játszottak. Pont a múltidőn van itt a hangsúly. Ugyanis Josh, Tom pótlására jött. Mert Tom Searle, a modern metalcore egyiik, ha nem a legmeghatározóbb gitárosa, ám 2016. augusztus 20.-án 28 évesen szervezete feladta a három éve tartó küzdelmet a rák ellen. Riffjei a mai napig nagyon kiemelkedőek, hiába ma már mindenki őt próbálja utánozni. De az eredetit sose lehet űberelni. És azért elképesztő, hogy ma már mindenki azokat a djent-es témákat játssza, mert ő már 2013-ban is ezt csinálta. De csak a 2020-as évekre lett ez népszerű minden metalcore gitáros számára. Ezeket olvasva, biztos benned is bizonyosult már, hogy Josh-nak nehéz dolga volt, hogy eltudják fogadni őt. De ha túlszárnyalni nem is sikerült neki Tom-ot, a Holy Hell című albumon hozta a szintjét szerintem. De onnantól már nem kellett, mert a zenekar stílust váltott. Áttértek a lágyabb zenéhez, és modern metalt játszanak már. És ezzel az szomorít el, hogy Josh megmutatta mit tud, de a zenekar mégis inkább indusztriális riffeket játszat vele. De ha most már gitár tudását az Architects-ben nem is, hörgéseit annál jobban mutogatja, és ennek én nagyon örülök, mert szerintem nagyon jól ordibál. Ezért még jobban örülök, hogy rá találtam Josh másik zenekarára, a Sylosis-ra, ahol ő a frontember, gitáros és a fődalszerző. Igaz nem metalcoret játszanak, hanem melodic death metalt, de Josh mindenhol jó!

 Nik Nocturnal (YouTube)

Ő a legfurább szereplő a listán, mert igaz, hogy a Termina formájában szerepel zenekarban, de azt nem hallgatom. Nik-et csak a YouTube csatornáját követem. De azt napi szinten. Ő is leginkább metalcoret és deathcoret hallgat, mint én. És nagyon sok mindent erről a két műfajról tőle tudok. Nagyon sok érdekes dolgokat is csinál a gitárjával. Volt, amikor a lehető legmélyebre hangolta a hangszerét, és úgy próbált eljátszani egy breakdownt. És szerintem, aki nem hallgat metalt, az ő videói alapján megszeretheti, mert nagyon viccesen adja elő. De ha megszerettetni nem is, meggyőzheti róla, a semleges embereket arról, hogy nem csak ordítozó sátánisták vannak a műfajban. De vannak más stílusok is, amiket hallgat és amikről beszél, sőt NIK NVK néven van egy trap-metal projektje. De nem csak a zenében és a videózásban vállal részt, hanem az öltözködésben is, mert van egy ruha márkája Core Kid névvel. Nagyon szeretem őt, és örömmel látom, hogy egyre beljebb kerül a metalcore szakmába, hisz nemrég basszusgitárosként szerepelt egy Fit For A King koncerten, és van a Terminában egy közös dala a Whitechapel énekesével Phil Bozemannal és jóba van még kettő deathcore vokalistával, név szerint Will Ramossal és Taylor Barberrel. Remélem, hogy nemsokára befut a zenekarával, innen is sok szerencsét neki.

Daron Malakian (System of a Down)

Daron a System of a Down örmény-amerikai nu metal zenekar örült gitárosa. A System tagjai közül, ő az egyetlen, aki már Amerikában született. Nem véletlen, az örült elnevezés. Hiszen nagyon sok baromságot csinált. Bár nagyon sok dolog volt a szervezetében és nem mindegyik volt legális. A kedvenc Daron pillanatom is ezekhez a szerekhez kapcsolódó. Hiszen 2001-ben felléptek a Reading fesztiválon, és intro helyett, csak ő jött ki a színpadra, elkezdte pengetni a gitárját és a mikrofonba énekelni azt, hogy: „We’re on drugs”. Ez magyarul azt jelenti, hogy: „Mi drogozunk”. De, lehet, ha ezek a dolgok nem lettek volna a szervezetében akkor nem ír meg olyan dalokat, mint a Radio/Video, Vicinity Of Obscenity és a Cigaro, amikben nagyon sok nagyon egymástól távol álló zenei stílusokat kevernek. És mindegyiknek nagyon érdekes szövegei vannak. Neki lett a System of a Down tagjai közül más zenekara, Scars On Broadway névvel, ahol a System-es zenésztársa John Dolmayan dobol, és régebben volt egy kiadója is, az eatURmusic, amit pár évig csinált, de rájött, hogy ez nem az ő világa. Én nagyon szeretem az ő gitár játékát, és a hangját is. Szerintem nagyon jó gitáros, nem véletlen, hogy a Minden Idők Legjobb Heavy Metal Gitárosai-nak listáján a 30. helyezést érte el.

Ryan Sitkowski (Motionless In White)

Ryan az egyik kedvenc zenekarom ritmus gitárosa. Ahhoz, hogy én jobban akarjak lenni egy ritmus gitáros, mint basszusgitáros ő is hozzá adott. Már nagyon szeretem őt, mint ember, mint zenész. De régebben nem kedveltem őt. Sok koncert videót néztem, hogy jobban megismerjem a MIW-et. Mindenki nagyon aktív volt, de Ryan csak állt leghátul öltönyben és csak üres tekintettel nézett előre. Ezért én régebben ijesztőnek is találtam. De elkezdtem nézni egyre több interjút a zenekarral, és rájöttem, hogy Ryan egy tök vicces és laza csávó. Nagyon jó humora van szerintem, de ami a legszimpatikusabb benne az az, hogy nagyon sokat játszik videójátékokkal. Van erre egy külön Twitch csatornája is. De Twitchen nem csak játszik, hanem fejlődésének érdekében szóló gitáros társának Ricky Olsson-nak a riffjeit játssza. És gamersége mellett ez is nagyon szimpatikus volt benne. Hiába játszik már több mint 10 éve a zenekarban, még mindig benne van a fejlődési vágy.  És az se rossz érzés, amikor tudod, hogy az egyik kedvenc zenekarod gitárosa fejlődik a hangszerén. Lehet egy-két év múlva már ők is tudnak írni még jobb riffeket. Nagyon remélem, hogy ezáltal a következő albumon már lesznek teljesen egyedi dalok is. Eddig is voltak, de nagyon sok zenekart hatását lehetett hallani. Marilyn Manson-tól az Ice Nine Kills-ig szinte bármit, de nagyon sok Breaking Benjamint is. De én hiszek a gitárosokba, sok szerencsét nekik.

Kökényes Dániel (AWS)

Hiába volt eddig az összes szereplőnél egy rövid bemutató a zenekarról, most nem lesz. Akit érdekel, hogy mi is az az AWS, az olvassa el az előző cikkemet, ami szintén egy tízes lista volt a kedvenc énekeseimről, és ott az utolsó résztvevőnél elmondtam, hogy kik is ők, ha én nem ismerném a bandát, akkor én azt mondanám Danira, hogy ő egy pénzügyi számviteli ügyintéző, és szerintem egy nagyon átlagos srácnak tünhet mindenki számára, nem csak számomra. Pont ezért ő lehet mindenkinek a legszimpatikusabb szereplő. De, amikor feláll a színpadra, ez az átlagossága eltűnik és akkor mindenki rájön, hogy ő Magyarország egyik legmeghatározóbb modern metal zenekarának a szóló gitárosa. De azok, akik azt hitték, hogy ő a való életben tényleg pénzügyi számviteli ügyintéző, azoknak csalódniuk kell, mert Dani civilben is a zenével foglalkozik, hiszen producerkedik és gitár oktató, és egy időben ő postázta el a CD-ket is. Ezzel kapcsolatban van is egy vicces történetem, hiszen egyik karácsony (azthiszem 2019-ben) előtt ott aludtam a nagynénémnél, és amikor még ott voltam nála, akkor jött meg az ajándékom, és mondta, hogy valami Kökényes Danieltől jött a csomag, én meg mondtam, hogy őt ismerem, ő az AWS gitárosa, Így tudtam, hogy mit fogok kapni karácsonyra.

Ricky Olson (Motionless In White)

Az ő zenekarát se kell bemutatni, hisz ezt már megtettem a kettővel ezelőtti szereplőnél, és Ricky, Ryan-nek szinte a teljes ellentéte. Ő a szabadidejében nem játszik, hanem kisfilmeket forgat vagy videóklipeket. A Motionless In White-nak is forgatott pár klippet, de kinézetre is ilyen művészalkatnak tűnik, és mint egy átlagos művész embernek, neki is volt vagy vannak mentális gondjai, hiszen őszintén beszélt a depresszióról és az öngyilkossági kísérletéről egy interjúban. Nagyon tetszett benne, hogy így felvállalta a problémáit, de az még jobban, hogy elmondta azt, hogy ő hogyan tudott kikerülni ebből az állapotból és hagyta maga mögött a múltat. Amúgy is nagyon szimpatikus volt Ricky számomra, de ez az interjú után még jobban az lett. Én nagyon sokáig őt tartottam a kedvenc gitárosomnak, de ha nem is volt az abszolút favoritom, mindig is előkelő helyet foglalt el a szívemben. Legfőképp azért, mert nagyon sokáig úgy gondoltam, hogy ő nem illik bele a MIW-be, mert míg a többi tag a szabadidejükben játszik, ő olvas, és a színpadon is egy kicsit visszafogottabb volt, de mára már rájöttem, hogy Ricky az érzelmesebb oldala a zenekarnak. Ő nem akar minél érdekesebbnek vagy akár ijesztőnek tűnni a festésekkel, ő nem akar akkora showt csinálni, hogy mindenkinek leszakadjon a füle, ő csak zenélni akar és önmaga lenni, és igazán ezért szerettem meg őt ennyire.

Még mielőtt felfedném az utolsó személyt, megemlítenék néhány gitárost, akik végül nem fértek fel a listára:

Barbaró Attila (Junkies), Kirk Hammett (Metallica), Adam Dutkiewicz (Killswitch Engange), Pascal Schillo és Daniel Haniß (Electric Callboy), Roman Ibramkhalilov (Jinjer)

Brucker Bence (AWS)

Igazából, ő és az előző Ricky azok a személyek a listán, akiket egy kicsit jobban szeretek, mint a többit. Ennek nyilvánvalóan zenekari és személyi okai vannak, hiszen az AWS és a MIW a kedvenc zenekaraim, ezért nem meglepő, hogy ezeknek a zenekaroknak a tagjai lesznek szinte mindig az első kettő helyen, még ha nincs is így, mert itt nem helyezettek vannak, hanem szereplők. Számomra Bence volt az AWS-ből, aki Örs és Soma mellett mindig is kitudott tűnni. Nagyon képzett zeneileg, és ezt a tehetségét nem csak saját zenekarában mutatta már meg, mert producerkedik is, de nem csak tehetséges, hanem nagyon jó fej is. Akkor lett nagyon szimpatikus számomra, mikor meghallgattam a Fish! dobosának, Hámori Dávidnak a Többet A Mélyből című podcastját. Itt őszintén beszélt a halállal kapcsolatos gondolatairól, az egész Örsös ügyről és arról, hogy hogyan próbálta meg feldolgozni az egészet. Szerintem mindenkinek megéri meghallgatni akár csak egy jó és értelemes beszélgetésre vágyik vagy azoknak is, akik hasonló problémákkal küzdenek, de a kedvenc dolgom vele kapcsolatban az az, hogy koncerteken mindig maga felé irányít egy ventilátort és azzal fújatja magát és ilyenkor szinte repül a haja az égen. Régebben azt hittem, hogy ezt csak szimplán felvágásként csinálja, de mára már rájöttem, hogy melege is lehet, főleg nyáron, meg az se lehet valami jó érzés, amikor a hajától nem lát gitározni és így ezt a problémát teljesen kikerüli. Összeségében nagyon szeretem mind a személyiséget mind a tehetségét a zenéhez. Nagyon remélem, hogy az új AWS album jó lesz, innen is sok szerencsét nekik hozzá!